Kegyetlenül földbe döngölték a magyar deviza-hiteleseket a lengyelek

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/kegyetlenul-foldbe-dongoltek-a-magyar-devizahiteleseket-a-lengyelek.218022.html

Palkó István

2015. augusztus 10. 11:00

Mintha mi átlag 170 forintos árfolyamon forintosítottuk volna a devizahiteleket, nagyjából olyan mentőcsomagot kaptak most a nem túl jómódú lengyel frankhitelesek. Pedig eddig is sokkal jobban álltak, mint a magyarok. Alaposan áttanulmányozta Varsó a magyar elszámolást is, náluk azonban nem lett volna értelme hasonlónak, ugyanis egyoldalú kamatemelések helyett inkább csökkentek a hitelkamataik a válság alatt. Sokkoló ábrákkal és számokkal illusztráljuk, mennyivel járt jobban, aki nem Magyarországon, hanem néhány száz kilométerrel északabbra vett fel frankhitelt.

Csakúgy, mint lélekszám és GDP alapján, a bankszektor mérete alapján is nagyjából négyszer akkora Lengyelország, mint Magyarország. A lengyel lakosság banki tartozása viszont 7,5-szer akkora, mint a magyaré, a frankalapú lakáshitelek állománya pedig 2014 végén több mint 6-szorosára rúgott a magyarnak. A lakáshitelek 46%-a frankhitel ma Lengyelországban, tehát alacsonyabb azért az arányuk a lakáshiteleken belül, mint korábban Magyarországon. Mivel a lengyeleknél nem volt "jelzáloghitel-zlotysítás", ők a magyar autóhitelesekhez hasonlóan nem úszták meg a svájci árfolyamküszöb januári elengedését sem: elszálltak a törlesztő-részletek, de főleg a tőketartozások.

A lengyel frankhitelesek törlesztőrészlete még ezzel a frankerősödéssel együtt is alacsonyabb, mint a magyar frankhiteleseké volt az utóbbi években. A különbség oka elsősorban a kamatokban rejlik: míg a lengyel frankalapú lakáshitelek kamatszintje az alábbi ábrán látható módon jellemzően a CHF-Libort követte, vagyis a hitelek referencia-kamatozásúak voltak, a magyar bankok egyoldalú kamatemeléseket hajtottak végre, majd a magasabb kamatokat fent is tartották.

jogi és közgazdasági okok egyaránt állnak:

• míg a lengyel bíróságok már a kétezres évek elején elmeszelték a nem kellően szabályozott egyoldalú kamatemeléseket, Magyarországon a Kúria csak utólag, 2014 júniusában mondta ki a tisztességtelenségüket,

• a magyar bankok magasabb országkockázati felárral és forrásköltséggel, jóval magasabb különadóval és szabályozói terhekkel, illetve hitelezési veszteségekkel küszködtek a válság alatt, amit legkönnyebben a lakossági devizahitelek kamatmarzsának tágításával tudtak kompenzálni pénzügyi teljesítményükben.