Hírek
2019. 01. 29.
Nyertes per, a Szuper És Társai Ügyvédi Iroda képviseletében
2018. 12. 15.
Elindítottuk a Devizamentők hírlevelét
Kedves Sorstársaink!
A Devizamentők Mozgalmának nevében az elmúlt két hétben több olyan ügyvéddel tárgyaltunk, akik már eddig is - az adósok számára sikeres - devizás pereket bonyolítottak. Azokat keressük, akik egyetértenek velünk abban, hogy valamennyi - egymillió-kétszázezer - devizahitel szerződés semmis. Azaz, az adósnak csupán a banktól A szerződéskötéskor megkapott forintösszeget kell visszafizetnie, és vele szemben a banknak semmilyen további követelése - árfolyamváltozás, kamatok, egyéb bankköltségek, stb. - nem lehet. A semmisség elérése után lesz lehetőség az egyéni kártérítések intézésére.
Ezen túlmenően, ügyvédi segítséggel - amit majd Nektek is fel fogunk tudni ajánlani, - szeretnénk elérni, hogy az EU-ban betiltott, és több országban is (Ausztria, Németország, Horvátország, Románia, stb.) szankcionált devizahitelezés - illetve az uzsorakölcsönök visszakövetelése és egyéb követelések - az ugyancsak uniós tagállamban, Magyarországon is szűnjenek meg. Ezt a nemzeti legfelsőbb bíróságok ítéletei és az anyabankok (Raiffeisen, Erste, K&H, stb.) közreműködésével - lehetőség szerint peren kívül - kívánjuk elérni a leánybankoknál. Ez a megoldás nyilvánvalóan az OTP és a többi bank hasonló intézkedéseit is ki fogja provokálni!
Az utóbbi idők jelentős,
reményteljes eseménye a luxemburgi Európai Bíróság 2018.
szeptember 20-i ítélete, amely többek között rámutat arra a jogelvre, mely
szerint egy szerződés körülményeit csak a megkötése
időpontjában fennálló információs és jogszabályi környezetben
lehet vizsgálni, azaz a visszamenőleges jogalkalmazás (pl. a 2014-es devizatörvények vagy kúriai jogegységi
határozatok meghozatala) a nemzeti jogot felülíró uniós jog értelmében jogellenes!
Ezen ítélet hatására a Kúria nevében Wellmann György, a Polgári Kollégium vezetője úgy nyilatkozott, hogy 2019-ben a devizahiteleket ismételten felülvizsgálják...
2018. 10. Nemzeti Civil Kontroll
DEVIZAHITELEK - SORSDÖNTŐ, SEGÍTŐ ÍTÉLET ÉRKEZETT AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGTÓL!
https://civilkontroll.com/devizahitelek-sorsdonto-segito-itelet-erkezett-az-europai-birosagtol/
Dr. Budaházi János ügyvéd, Szabó Miklós ügyvédi irodavezető, biztonság - jogi és kommunikációs szaktanácsadó.
Tisztelt Nemzeti Civil Kontroll!
"...Az ítélet egyértelműen azoknak a "károsultaknak" kedvez, akik utólag semmissé akarják nyilváníttatni devizahitel-szerződésüket...a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét...a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak..."
"...Újra a magyar bíróságok asztalán pattog tehát a labda: akár semmissé is nyilváníthatják az egyes hitelszerződéseket, ha megállapítják, hogy nem történt érthető és világos tájékoztatás..."
..."Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az árfolyamváltozás okozta terheket tisztességtelenül hárították az adósokra, hiába forintosították a tartozásukat, az egész adósságot újra kell számolni, és akár pénz járhat vissza az adósoknak."
Rövid álláspontunk a 2018.09.20 Eu-s döntéshozatalról a következő:
"Devizahitelek:
sorsdöntő segítő ítélet érkezett az Európai Bíróságtól!
Az Európai Bíróság 2018. szeptember 20.-án ítéletet hozott a
C-51/17 számú előzetes döntéshozatali eljárásban.
Az ítéletben az Európai Bíróság az alábbi határozatot hozta:
1) A
fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1)
bekezdésében szereplő "egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel" fogalmat
akként kell értelmezni, hogy az vonatkozik többek között az olyan szerződési
feltételre, amelyet valamely kötelező érvényű, a szerződés fogyasztóval történő
megkötését követően elfogadott olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés
módosított, amely arra irányul, hogy más szabályt léptessenek az említett
szerződésben foglalt valamely semmis feltétel helyébe. (Tehát tilos a visszamenőleges jogalkotás és az erre hivatkozó jogalkalmazás, azaz az adós kérelmét a hitelszerződés megkötésekor érvényes jogszabályok szerint kell elbírálni, azaz például a későbbi polgári jogegységi határozatok és a devizatörvények figyelembe vétele nélkül - szerkesztő megjegyzése)
2) A 93/13 irányelv 1. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya nem terjed ki a kötelező érvényű nemzeti jogszabályi rendelkezéseket tükröző azon feltételekre, amelyek a kölcsönszerződés fogyasztóval történő megkötését követően váltak a szerződés részévé, és amelyek arra irányulnak, hogy a nemzeti bank által meghatározott árfolyamot előírva más szabályt léptessenek a szerződés valamely semmis feltétele helyébe. Ugyanakkor az árfolyamkockázatra vonatkozó, az alapeljárásban vizsgálthoz hasonló feltétel e rendelkezés értelmében nincs kizárva az irányelv hatálya alól.
3) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak.
E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt - esetlegesen jelentős - gazdasági következményeit is.
4) A 93/13 irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az megköveteli, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésekor fennálló, a szerződés megkötésével kapcsolatos összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva értékeljék, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.
5) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.
Megvizsgálhatják a magyar bíróságok a devizahitelek árfolyamkockázatának ügyfélre terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket, ha a hitelfelvevő számára nem világosan és érthetően lettek megfogalmazva.
A 2014-es magyar elszámolási törvények ebből a szempontból nem jelentenek akadályt - mondta ki mai ítéletével az Európai Bíróság. Újra a magyar bíróságok asztalán pattog tehát a labda: akár semmissé is nyilváníthatják az egyes hitelszerződéseket, ha megállapítják, hogy nem történt érthető és világos tájékoztatás.
2018.12.07. Origo
Fordulat jöhet a devizahitelek ügyében
Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria konzultatív testülete a devizahiteles ügyekben - jelentette be az intézmény évértékelőjén Wellmann György, a polgári kollégium vezetője.
A Magyar Idők beszámolt arról, hogy a konzultatív testület 2019 első felében többek között azt tanulmányozza majd, mit tartalmaztak az egykori hitelek kockázatfeltáró nyilatkozatai és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók, valamint bekérik az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben a bíróság kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.
Wellmann György a Kúria hangfelvétele alapján elmondta: 200 darab érvénytelenségi devizaper érkezett eddig a Kúriához, emellett 179 devizahitelekkel kapcsolatos, végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási per. Előbbiekben a felperesek általában az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési rendelkezéseket támadják, a régi hitelintézeti törvény egyes pontjai alapján hivatkoznak semmisségre, költségekkel kapcsolatos kikötéseket vitatnak, illetve a zálogszerződések egyes kikötéseit támadják.
A Kúria konzultatív testülete folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és az uniós bírói gyakorlatot a témában, ennek keretében a testület október 10-ei ülésén elemezte az Európai Bíróság egyik legutóbbi ítéletét, és azt állapította meg, hogy megerősítette a bíróság a Kúria korábbi gyakorlatát: továbbra is vizsgálható az árfolyamkockázat fogyasztóra hárításának és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak a tisztességtelensége.
A polgári kollégium vezetőjének szavaiból kiderült: a tájékoztatás tisztességtelensége miatt érintett szerződések esetében a jelenlegi többségi bírói álláspont szerint hatályossá nyilvánítják a szerződést, tőkeösszegnek a ténylegesen folyósított forintösszeget tekintik, az ügyleti kamat meghatározásánál pedig a szerződésben kikötött kamatfelárat veszik figyelembe. Így foglalt állást már 2015-ben a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete.
Az Európai Bíróság asztalán még fél tucat magyar devizahiteles ügy van, ezeket behatóan tanulmányozza a Kúria. A kezelési költségek témakörében maga a Kúria fordult az Európai Bírósághoz: megfelel-e a költségek, díjak, jutalékok olyan meghatározása a tisztességesség feltételeinek, hogy nem derül ki a hitelszerződésből, ezeknek mi az ellenértéke. Erről még nem született döntés. Wellmann György szerint a Kúria módosíthatja gyakorlatát, de az eddigi európai döntések nem olyanok, hogy a már meghozott jogegységi határozatokon módosítani kellene, vagy új jogegységi határozat lenne szükséges.